Maglód 12 500 fős város, kevés zöldfelülete van, ezért ami van, az nagyon értékes: patakpart, Árpád park, Martinovics tér (utóbbi csak egy kis területű tér). Az Árpád park ~6300 m2-es park nagy fákkal és egy sétánnyal, ami egy kis természet az egyre sűrűsödő városszövetben. Egy ekkora egybefüggő zöldfelületnek már jelentős klímamódosító hatása van, itt hűvösebb a levegő, elindul a levegőáramlás, tisztítja a levegőt, megköti a port, vizet raktároz, élőhelyet biztosít.
A lakótelep mellett épülő pumpapálya okán további, a pálya nagyságának tízszeresét is elérő méretű területet nyilvánítottak kiemelt fejlesztési területté. A PáKör egyesület a tervezett kerékpárút egy alternatív nyomvonalát javasolja, ami Biatorbágy felé a fák között haladna
A már javában épülő pumpapálya területének tízszeresét módosította kiemelt fejlesztésű területté a HÉSZ-ben az önkormányzat, ami aggodalomra ad okot: mi fog még ott épülni, amihez esetleg szükséges lesz a fák kivágása a patakparton?
A tervezés alatt álló helyi kerékpárút nyomvonalára több civil javaslat is van, hiszen a már kiépített erdészeti utak összekapcsolásával a lakók a szabad levegőn űzhetnék a sporttevékenységet. Budajenő és Telki is bekapcsolódhatna ebbe a kerékpárút-hálózatba. Az önkormányzat egyelőre viszont más, az autóút nyomvonala mellett vivő kerékpárút mellett elkötelezett.
Az újonnan idetelepült lakó-és és ipari parkok által túlterhelt szennyvíztelep a patakba engedi a tisztítatlan vizet. Mivel a vízfolyás érinti Pátyot és Biatorbágyot is, így mindkét település lakosai érdekeltek a megtisztításában.
A Füzes-patak Pátytól északra ered, a Pest vármegye nyugati részén. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Biatorbágynál eléri a Benta-patakot. Az utóbbi időben lejjebb költözött az eredési pontja és méterekkel süllyedt a vízszintje, köszönhetően a klimatikus változásoknak is. A vize nagyon szennyezett, a PáKör több mérést is végeztetett evvel kapcsolatban.
A Gyáli-patakba több helyről folyik be a szennyvíz, aminek következtében bűzzel árasztja el a környéket, és megfosztja a környékbelieket a természet élvezetétől
A Gyáli-patak szennyezésével az Üllő Te Vagy Egyesület foglalkozott. Mint ahogy Kőházi Károly elmondta, ezt a vízfolyást Monoron a DAKÖV (Dabas és Környéke Vízügyi Kft.) szennyvíztelepe táplálja szinte teljes mértékben, de belefolyik a gyömrői és a Ferihegy szennyvizét gyűjtő maglódi 14-es csatorna is. A problémát leginkább a lebegő szennyezett szárazanyag lerakódása okozza. A Gyáli-patakból már kihalt az élővilág, és nyáron egész Üllőn érezni a bűzét. További problémát jelent, hogy a gazdák locsolásra is felhasználják ezt az egészségre ártalmas vizet, hiszen a magasabb nitráttartalom miatt nagyobb káposztákat tudnak belőle termeszteni. Az Üllő Te Vagy Egyesület figyeli a csatorna vízminőségét, és szeretné elérni annak megtisztítását.
